Horváth Piroska: Egy csésze kávé

Egy csésze kávé

Csészényi boldogság serkentő illata átlebeg fölöttünk,
Buja bájjal körbetáncol, szelíden megbújik közöttünk.
Fekete selyem köntösébe burkolózva forró táncra perdül,
Isteni aromájától lelkünk húrján egy lágy szimfónia zendül.
Ajkamon egy tarka csésze, illatos nedűből hörpintek lassan,
Éterien puha érzés, mint a fáradt testnek a gyógyító balzsam.
Mézédes, omlós sütemény a párja eme izgalmas fekete nedűnek,
Lélekgyógyító e rítus, átadom magam ennek a nyugtató derűnek.
Oly könnyed a vidám délután, szárnyal az idő, kiürül a kávéscsésze,
Kedves Barátaim, mennyei az érzés, nekem ez a pillanat az élet méze!
Mi félszavakból is megértjük már egymást, felszabadultan kacagunk,
Régi kávézást juttatta eszünkbe azt, hogy mi most is Barátok vagyunk!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése